Prezentáció ITT
Filmfelvétel ITT
Az előadó az előadása témáját úgy vezeti fel, hogy az Európai Bizottság 2025. július 16-án tette meg a javaslatát, de sem a többéves költségvetésről, sem az új KAP-ról nincs még megállapodás. A 27 tagállam eltérően képzeli el a következő időszak rendszerét, ezért semmi sincs kőbe vésve, a tárgyalási szöveg folyamatosan mozog, már a KAP-rendelet első cikkeihez is vannak módosító javaslatok. A brüsszeli egyeztetéseken ugyanakkor azt látja, hogy a tagállamok többsége, legalább 20 folytonosságot szeretne. Nem beborítani a rendszert, hanem a meglévő struktúrát továbbvinni, és csak ott változtatni, ahol szükséges.
Magyarország helyzetét különlegessé teszi a 2021-es kormányzati vállalás: a vidékfejlesztési forrásokhoz 80% nemzeti kiegészítés társul, ami uniós szinten unikum. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vidékfejlesztési kifizetések 20%-a EU-s, 80%-a nemzeti forrásból jön, ami 3,5-szeresére növelte a korábbi vidékfejlesztési keretet. A nagyságrendet érzékelteti, hogy 2014–2020 között összesen kb. 1500 milliárd forint állt rendelkezésre, míg 2021–2022-ben – az átmeneti években – két évre 1570 milliárd forint jutott. A Megújuló vidék, megújuló agrárium programot 2021-ben tíz évre hirdették meg, ennek csak egy része a mostani ötéves stratégiai terv, amely gazdasági fejlődést, minőségi élelmiszer-előállítást, zöld jövőt és a vidéki megújulást tűz ki célul.
A KAP stratégiai terv tíz specifikus célja három nagy blokként értelmezhető: versenyképesség fokozása, környezeti és éghajlati szempontok érvényesítése, vidéki életminőség megőrzése és fejlesztése. Mindezeket átszövi a tudásátadás–digitalizáció–innováció.
A jelenlegi magyar támogatási struktúrát röviden áttekinti. Az I. pillérben van az alaptámogatás, az újraelosztó (disztributív) kifizetés, az agrárökológiai program, a fiatal gazda támogatás, a területalapú támogatás és a termeléshez kötött támogatások. Forrásként ugyaninnen jönnek, de külön programok az ágazati intézkedések (méhészet, zöldség-gyümölcs, szőlő-bor).
A II. pillér (vidékfejlesztés) a pályázatos elemek széles körét fedi le, AKG, ÖKO, Natura, genetika, állatjólét, beruházások (öntözésfejlesztés, precíziós gazdálkodás, állattartó telepek, élelmiszeripari fejlesztés), fiatal gazda induló támogatás, vállalkozásfejlesztés, diverzifikáció, kockázatkezelés, együttműködések, tudásátadás és információcsere. Összesen 5300 milliárd forint áll rendelkezésre 5 évre, és a vidékfejlesztési forrás már nagyobb, mint a közvetlen támogatások összege.
A pályázatok három fő irány köré rendeződnek: gazdaságfejlesztés (kb. a keret fele), zöld célú beavatkozások, valamint a megújuló vidék támogatása (infrastruktúrától a LEADER-ig). A prezentáció anyagát terjeszthetőnek jelzi, ugyanakkor megjegyzi, a kifizetési számok hétről hétre változnak.
A magyar alapállás lényege a kontinuitás, megőrizni az alaptámogatást, a termeléshez kötött támogatást, a fiatal gazda támogatást és az agrárökológiai programot. Utóbbinál külön szempont, hogy az AKG jelenleg 2029-ig fut. Ezért, ha az új időszak 2028. január 1-jén indulna, Magyarországnak két évig párhuzamosan kellene kezelnie a futó kötelezettségeket. Erre a Bizottságtól már kaptak megnyugtató választ, hogy a folyamatban lévő programok befejezhetők. Fontosnak tartják a beruházási támogatások folytonosságát (állattartó telepek, élelmiszeripar, precízió, vízgazdálkodás), a vidéki – nem kizárólag agrár – támogatásokat (10 ezer fő alatti települések külterületi útjai, egyedi szennyvízkezelés), az erdészeti programokat (erdőtelepítés és a hosszú fenntartási/ápolási időszak miatt biztosan átnyúló kifizetések), az állatjóléti intézkedéseket (például a tej-állatjólét 2030-ig), a LEADER-t, valamint a tudásátadást, együttműködést és kockázatkezelést.
Kifizetési oldalról 2025 kiugró év: február 15-ig az egységes kérelem kifizetése 123 milliárd forinttal magasabb volt az előző évnél, az I. pillérben +40 milliárd (összesen 447 milliárd), a vidékfejlesztésben +83 milliárd. Ezt a szintet a jövőben is fenn szeretnék tartani, sőt, tovább javítani.
Az új bizottsági javaslat kapcsán üdvözlendőnek tartja, hogy a KAP eszköztára külön rendeletbe kerülhet. Tagállami nyomásra, francia kezdeményezéssel – elindult az a folyamat, hogy az NRP-rendelet KAP-ra vonatkozó cikkei átkerüljenek a KAP-rendeletbe (helyére kerülnek a szabályok). Ugyanakkor problémának látják, hogy a kétpilléres, önálló pénzügyi alapokra épülő rendszer megszűnne, és a KAP az NRP-tervben oldódna fel.
Nem ellenzik a reformot, szükségesnek tartanak ráncfelvarrást és új elemeket (a jelenlegi stratégiai tervben is sok újdonság van), de a teljes rendszer fölborítását nem tartják indokoltnak.
A kihívásokkal egyetértenek, geopolitikai feszültségek, háború a szomszédban, élelmiszerinfláció, szerkezeti kiigazítási kényszer, gyakoribb időjárási anomáliák (2022 és 2024 aszály). A célokkal is alapvetően tudnak azonosulni (kiszámítható, jövedelmező agrárium, ellenállóképesség, klíma- és környezetvédelem, innováció, tudásátadás, életkörülmények javítása). A vitájuk inkább az eszköztárról és a pénzügyi logikáról szól.
A KAP-vázlat alapján EU-szinten 293,7 milliárd euró menne jövedelemtámogatásokra, miközben a vidéki projektek finanszírozása csak a fel nem osztott keretből lenne lehetséges. Az egységes védőhálót üdvözlik, de a részleteket még tárgyalni kell. A fiatal gazdák és kisméretű gazdaságok elkülönített támogatását jó iránynak tartják, a nagyobb gazdaságok támogatásának 100 ezer eurós maximalizálását viszont problémásnak.
A generációs megújulási stratégiát szívesen elkészítik, a starter kit eszközzel sincs elvi gondjuk, inkább végrehajtási kérdésnek látják.
Az egyszerűbb ellenőrzést támogatják (évente egyszeri ellenőrzés elve), de a gyakorlatban előfordulhatnak időbeli átfedések. A farm stewardship rendszert, amely a feltételességet és a helyes mezőgazdasági gyakorlatokat tartalmazza, összességében pozitív, rugalmasabb iránynak tekintik.
A magyar red line pontok a következők. Az NRP-ben a KAP, a kohézió, belügyi alapok, egyes szociális elemek és a biztonsági háló egy tervben szerepelnének, így a tagállamon belül a tárcáknak kellene megállapodni a fel nem osztott keretről. Egy LEADER-es játszótér akár autópályaépítéssel versenyezne ugyanazért a pénzért, ami nem valódi előny, hanem kockázat. Hiába lehet elméletben azt mondani, hogy összesen nem kevesebb a pénz. A KAP jövedelemtámogatási része a mostanihoz képest nominálisan 20–25%-kal csökkenne, miközben több, ma II. pilléres elem (együttműködés, LEADER és más kötelező intézkedések) kötelező lenne dedikált forrás nélkül. Ezt több tagállam abszurdnak nevezte.
A Bizottság szokatlan gyorsasággal már novemberben módosítást javasolt, létrejött a vidéki cél, és a felosztott keret 10%-át (46 milliárd euró) ehhez rendelték. Ezt üdvözlik, de kevésnek érzik, mert Magyarországon a vidéki jellegű rész ennél magasabb arány, és további felcímkézést vagy nagyobb arányt tartanának indokoltnak.
Kiemelten kérik az élelmiszeripari beruházások kezelését, mert megdöbbentőnek tartják, hogy az élelmiszeripar támogatása kikerülne a KAP-szabályok alól és rosszabb feltételekkel lenne támogatható.
Nem támogatják az alaptámogatás 100 ezer eurós plafonját, és nem támogatják a közvetlen kifizetések társfinanszírozását sem (a fiatal gazda- és zöld elemeknél megjelenő 30%-os nemzeti társfinanszírozást érzékeny pontnak tekintik).
Teljes mértékben ellenzik, hogy nyugdíjkorhatárt elérő gazdák 2032-től ne legyenek jogosultak alaptámogatásra. A nyugdíjat és az alaptámogatást szerintük nem szabad összekötni, jogi alapját is vitatják, és ezt több tagállam is vörös vonalnak tekinti.
Nem támogatják a bizottsági ország ajánlások kötelező jellegét, főleg ha számokat tartalmaznak. Ha számszerű cél van, az a jogszabályba való, nem ajánlásként kell megjelenjen.
Az élelmiszeripar kapcsán részletesen magyarázza a problémát. A jelenlegi logika nem a kedvezményezettet, hanem a terméket nézi.
Az EUMSZ I. mellékletében szereplő Annex I. mezőgazdasági termékeket – még feldolgozott formában is – a KAP keretében magasabb támogatási intenzitással lehet támogatni. Az új megközelítés viszont a kedvezményezettet szűkítené (mezőgazdasági termelő/erdőgazdálkodó), ami miatt Annex I. feldolgozók is eleshetnek a kedvezőbb feltételektől. Az állami támogatási térkép alapján akár 50–65%-ról 25%-ra is csúszhatna az intenzitás egyes térségekben, miközben az Annex I. termékek mentesülése miatt akár 75% is elérhető lenne, ha a szabályozás ezt engedné. Szövegjavaslatot küldött Magyarország az elnökségnek, és agrártanácsi szintű politikai döntést kérnek a kérdés rendezésére.
Végül hangsúlyozza: a meglévő KAP-struktúra kidolgozott, továbbfejlesztést igényel, de nem egy monstrum tervet kell létrehozni, amelyben más programokkal kell versenyezni a forrásokért, és amelynek módosítása nehézkes. Külön felhívja a figyelmet az átmeneti évek kezelésének hiányára: 2026 februárját írunk, 2028. január 1-jei induláshoz 2027 elejére elfogadott terv kellene, ami szerinte reálisan lehetetlen. Különösen úgy, hogy az MFF-megállapodás sem várható év vége előtt.
A technikai és szakpolitikai tárgyalások közepén járnak, a rendszer változni fog, ő mégsem pesszimista, lát esélyt a magyar érdekek becsatornázására, kompromisszumokkal. A jelenlegi magyar álláspont szerint a külön KAP még mindig jobb, mint az összemosás a kohézióval és más alapokkal, és a cél egy végrehajtható, egyszerűbb rendszer, amely legalább a mostani stratégiai terv támogatási szintjét megőrzi.