Bakonyalja, Románd, Győrtől alig 30 km. Itt, ezen a meseszerű dombos vidéken gazdálkodik a Papp család. Gábor, az ifjabb fiú mutatja be nekünk a gazdaságot.
240 hektáron gazdálkodnak. Ebből 200 hektár szántó a több rét és legelő. A szántóföldön a klasszikus kultúrákat termelik, a szokásosnál talán több az olajos növény. Jobb árra, jobb piacra számítanak ennél a terménynél, ezért alakult most így a vetésszerkezet.
Az édesapa és a két fiú működteti a gazdaságot. Az apa már nyugdíjas, de aktív részese a mindennapoknak. „Apu nyugodt lehet, mert továbbvisszük, amit elindított!” mondja Gábor, amikor a generációváltás kerül szóba.
Náluk ez láthatóan nem kihívás, harmonikusan tudnak együtt dolgozni a férfiak. De szükség is van a családtagok közreműködésére, mert errefelé is gond a megfelelő munkaerő. Aki munkaképes, az éppen a győri gyárakba is elmehet dolgozni, van munkásjárat Románd felől is. Aki meg olyan állapotban van, hogy nem tud dolgozni a gyárakban, azt a mezőgazdász se tudja foglalkoztatni. És hát sajnos van egy réteg, aki éppen tudna dolgozni, de nem nagyon igyekszik munkát találni. Így Gáborék már úgy akarják a gazdaságot kialakítani, átalakítani, hogy a családon belül el tudják végezni a munka jelentős részét. Kisebb a kiszolgáltatottság az alkalmazottaknak, így fenntarthatóbb a tevékenységük.
Gábor gépésztechnikus, így nem meglepő, hogy hisz a technológiai fejlesztésekben. Elindultak a precíziós gazdálkodás irányába. Az első évüknek lesz lassan vége, amikor már a modern technika segíti a munkájukat. Így hosszú időre vonatkozó adataik ugyan nincsenek, de már most látszik a költségmegtakarítás. A vetőmagból és az üzemanyagból érzékelhetően kevesebbet kellett felhasználniuk. Ha lezárul az év, majd akkor látszanak igazán a végleges számok. Így már most megvannak a tervek, hogy milyen eszközökkel fejlesztik tovább az alapszintű rendszert. A zónatérképek alapján a differenciált vetés lesz a következő lépcsőfok, amit el szeretnének érni.
A nem hozzáértő szemnek is nyilvánvaló, hogy szépek a húsmarháik. Ebben lát fejlődési, fejlesztési lehetőséget a család. Várhatóan charolais törzstenyészetté tudnak válni. Eladási gondjaik ugyan nincsenek, van bejáratott kereskedői kapcsolatuk, de határozott terv, hogy csinálnak egy vágóhidat. Látszik, hogy van igény a jó minőségű húsárura, így szeretnének egy kicsi vágóhidat és egy húsboltot elindítani. Ez a terv nem valósul meg gyorsan, mert a család csak annyit fejleszt, amire van forrásuk, pénzük. Korábban volt hitelük, visszafizették, de nem szeretnének újra ilyen terhet a nyakukba venni. Legyen lassabb a fejlődés, de maradjon meg az anyagi biztonság. Mert a mezőgazdaságban könnyen jöhet bármi gond, ami a feje tetejére állítja a mindennapokat. A múlt évben nyakig úsztak a vízben, azért volt nehéz dolgozni, az idén meg a perzselő aszály miatt vannak gondok.
Arra kérdésre, hogy min változtatna a mezőgazdaságban, Gábor rögtön kész a válasszal. Az a mennyiségű papírmunka, ami a gazdákon van, az nem normális. Jóformán a papírokkal kel és fekszik egy gazda, ha tisztességesen csinálja azt, amit elvárnak tőle. Az állatok miatt náluk ez még több is, mintha csak növénytermesztő lenne. Szóval aki ezt a bürokráciát kitalálja, az gazdaként biztosan nem csinálná szó nélkül. A gazda termeli akarna és nem papírozgatni meg számítógépet nyomogatni.
A papírmunka nem veszi el a fiatal gazda kedvét a szakmájától, hosszú távra terveznek. A területeik nagy része egy helyen van. Kialakítottak egy terménytárolóból, gépszínből álló telephelyet, gazdaság központot. Így ki tudtak költözni a településről gépeikkel.
A Papp család aktív része a helyi közösségnek, Gábort júniusban önkormányzati képviselőnek is megválasztották. „Kimaradt 5 év, mert apum korábban képviselő volt, de aztán nem indult.” mondja Gábor. Eddig is segítették települést, amiben tudták, most a képviselőként is megteheti mindezt. A bizalom, elfogadottság megvan, a legtöbb szavazattal jutott be a testületbe.