A Velencei tó partján, a dimbes-dombos tájon gazdálkodik a Bori család. Robi a friss házas ifjú gazda mutatta be nekünk a gazdaságát a 2SF program részeként. A közel kétórás interjúból szemezgetünk. Robi édesapja indította el a gazdaságot, amiben Robi már tizenéves korától aktívan dolgozik. Egyértelmű volt a pályaválasztás, gépész és mezőgazdász lett belőle. A példásan rendben tartott gépek mellett a motorozás, mint hobbi is azt mutatja, hogy nem volt semmi kényszer a pályaválasztásban. A család 350 hektáron gazdálkodik. Ebből 300 hektár szántó és 50 hektár a gyümölcsültetvény. A klasszikus szántóföldi kultúrák mellett diót, sárgabarackot, szilvát, meggyet és bodzát termelnek. A diót két másik családdal közösen működtetett üzemben fel is tudják dolgozni.
A gyümölcskertészet áll Robi szívéhez inkább közel. Talán ebben az is szerepet játszik, hogy nagy közösségi életet élő emberként jó látnia, hogy az általuk termelt gyümölcsre sokan számítanak, kialakult vevőkörük van. Van egy állandó helyszín, ahol a szezonban árusítják a gyümölcsöt, sok kiváló lekvár és pálinka készül Boriék portékájából. Mi is kaptunk friss gyümölcsöt, kiváló lett belőle. A közvetlen értékesítésnek köszönhetően nem kell kereskedőknek eladniuk a gyümölcsöt. Az esetleges, ritkán keletkező felesleget közvetlenül a feldolgozóknak tudják eladni. Így a gyümölccsel kevéssé vannak kitéve a piaci ár ingadozásoknak.
A szántóföldi terményeknél sajnos már más a helyzet. Ott sokkal jobban érezhetőek a piaci nyomások, nagyobb a kitettség. És hát igazán a gazda azt se tudja, hogy miért is megy fel vagy lefelé az ár. A sok információ, amit innen-onnan kaphatunk, mindig lehetőséget ad a kereskedőknek, elmagyarázzák, hogy éppen mi, miért van. Elsüllyedt egy a hajó tengeren és amiatt megy fel az ár. De tényleg így is van, vagy csak egy jó indok az áremelésre? Emiatt is igyekeznek Robiék a klasszikus szántóföldi kultúrák mellett már alternatív növényeket is termelni a gazdaságban. Durumbúza és a mák lesz az újdonság a következő évben. Már csak amiatt is, mert Robi filozófiája az, hogy költségek csökkentésével is lehet a hasznot növelni és nem kell feltétlenül a nagyobb árbevételre törekedni.
Ha olyan növényeket termelnek, aminek kisebb az input anyag igénye, ha kevesebb menetszámban tudják megművelni, akkor kevesebb bevétel mellett is ugyanakkora lehet a haszon. És ha még a piacon is stabil áron eladható a termény, akkor kiszámíthatóbb, fenntarthatóbb lesz a gazdálkodás. Arra a kérdésre, hogy mit jelent Robi számára a gazdaság fenntarthatósága egyértelmű a válasza. Az a fenntartható, ami hosszú távon működőképes. Ehhez meg a nyereség kell.
Vannak kihívások is természetesen a gazdaság életében. Növényvédelmi szempontból semleges, elzárt területen vannak. Kevesebb a betegség, kevesebb vegyszert kell használniuk. Ez jó, de a károkozók a dióburok fúrólény és soha nem látott „migráns” levéltetvek azért feladják leckét. A fúrólégy ráadásul megzavarja a piacot is. Amikor kisebb a rajzás, akkor jobban túlélik a kiskerti fák is a fúrólény károkozását és lehet érezni a dió keresleten.
Robiék kertészete komoly kézimunka igényű gazdaság. Egyre nehezebb biztosítani a szükséges munkaerőt. A stabil emberek fogyatkoznak, az idősödnek és nem nagyon van helyettük utánpótlás. Így ahol lehet igyekeznek átalakítani az ültetvényeket, hogy géppel is jobban lehessen művelni.
A gépésznél rákérdeztünk a precíziós gazdálkodásra is. Nem meglepő, de részleteiben tájékozott az ifjú gazda a technológiáról, de nem alkalmazzák a gazdaságukban. Az az álláspontjuk, hogy az ő üzemméretükben a beruházásba befektetett jelentős pénz nem, vagy csak irreálisan hosszú idő után térülne meg. Divatból meg nem szokás fejleszteni, legalábbis Boriéknál.
A beszélgetésben előkerült a generációváltás kérdése is. Ebben jól halad a Bori család. Robi folyamatosan veszi át az édesapjától a feladatokat. Közösen döntenek, de egyre kevesebb a megbeszélnivaló mert az édesapa elfogadja a fiú javaslatait. Persze ennek ára is van, Robira maradnak a „nemszeretem” feladatok, az édesapa inkább a termeléssel foglalkozik, a fiú meg többet „papírozhat”. Amikor rákérdezünk, hogy hol látja a különbséget a saját és a szülei hozzáállása között gyorsan jön a válasz. A mai fiatalok már olyan életet akarnak élni, amiben nem csak a munka van, hanem kell, hogy jusson idő a kikapcsolódásra, a feltöltődésre. Az idősebb generáció hajlamos volt minden elé helyezni a gazdaság működtetését. Ez nem biztos, hogy a fizikai és lelki egészségnek jót tesz. Robi emiatt tudatosan építget egy másik életet is, ami lehetőséget ad arra, hogy kiszakadjon a mindennapi mezőgazdasági tevékenységből. Inkább legyen egy alkalmazottal több és emiatt kisebb nyereség, minthogy ne legyen hétvége, családi nyaralás és apát csak képről lássa a kisgyerek.
A beszélgetés végén szóba kerülnek a vevői kapcsolatok, a marketing. A közvetlen értékesítés megköveteli, hogy jelen legyenek a közösségi médiában, hiszen ott van a nagy élet. Külön Facebook és TikTok oldaluk, csatornája van a Bori Családi Gazdaságnak. Érdemes rákeresni és bekövetni az oldalakat. Az egyik TikTok videójuk 281 millió megtekintést ért el. Nem elírás, 281 millió megtekintés! És mi van ebben a videóban? Abban a 15 másodpercben megráznak egy meggyfát! Ennyi. Ez már egy új világ, új kihívások és ebben a Robihoz hasonló innovatív fiatal embereké a jövő!