2SF Program

Both Árpádék Csallóközben, Csilizpatason működő családi gazdaságát látogattuk meg. A hozzávetőleg 200 hektáros családi gazdaság, fő profilja a sárgarépa, kisebb részben más gyökérzöldségek és kiegészítő szántóföldi kultúrák. A vendéglátó, Árpád édesapjával, édesanyjával és a húgával, aki közgazdász, együtt irányítják a céget. Zöldséget 1991 óta termelnek, és elsősorban szlovákiai üzletláncoknak szállítanak be köztes partneren keresztül. Saját, kisméretű feldolgozóüzemük van, ahol a terményt mossák, válogatják, csomagolják. Éves szinten 1300–1700 tonna árut juttatnak a szlovákiai üzletláncokba, és több csatornában értékesítenek. Egyrészt rekeszes/ládás formában, másrészt 1–2–3 kilós zacskós kiszerelésekben.

A látogatás során egy juhtartással és juhtej feldolgozással foglalkozó családi gazdaság mindennapjaival ismerkedhettek meg a résztvevők. A fő téma a lacaune (lakon) fajta juhok tartása, nyírása, takarmányozása, fejése, valamint a tej feldolgozása és értékesítése volt. A gazdaságot két hölgy Lucia Luptáková és testvére vezetik, működtetik. A gazdaság Árva megyében, már a Tátrában van, Pokrývač településen, ami Dolny Kubin mellett található.

A farm tulajdonosa – Marian Glovaťák – a feleségével közös álomként beszél a gazdaságról. A helyszín kiválasztása tudatos volt: amikor kinézték, a terület egyszerű, gyönyörű zöld rét volt, épületek nélkül. Azért esett erre a parcellára a választás, mert nem esik környezetvédelmi védőzónába. Körülbelül egy kilométerre viszont már ott magasodik a Babia hora („a lányok hegye”). Ennek a környékén szigorú – elsőtől ötödik fokozatig terjedő – védettségi sávok vannak, a lengyel oldalon pedig nemzeti park. A Babia horaról a lengyelek szerint rendkívüli kilátás nyílik a síkságokra, más irányban pedig a Tátra látványa is feltárulhat. A gazdák ezért az építkezést olyan helyre kezdték, ahol jogilag és természetvédelmi szempontból egyáltalán lehetséges volt.

A látogatás egy szlovákiai szövetkezeti állattartó telepre vezetett. A házigazda Samuel Orčik, a cég állattenyésztője volt.  A látogatás során témaként előkerült a gazdaság mérete, földhasználata, munkaerő-helyzete, a tejelő szarvasmarha-állomány tartástechnológiája, takarmányozása, szaporodásbiológiája és a húsmarhatartás felé tett lépések, valamint az ehhez kapcsolódó beruházások és mindennapi működési megoldások.

Pónya Ferenc Alsószeliben él és gazdálkodik fiával, Pónya Gáborral. Családi vállalkozásuk ma mintegy 450 hektár szántón és ehhez kapcsolódó gyümölcsösön gazdálkodik. Ferenc 35 évvel ezelőtt, a rendszerváltás idején indította el a saját gazdaságot, amikor Szlovákiában először nyílt lehetőség magángazdálkodásra. Mezőgazdasági középiskolát végzett Dunaszerdahelyen, majd a mezőgazdaságban dolgozott. 1990 körül a családi örökségként meglévő 30 hektáros szántón elindította a vállalkozást. Később távoktatásban elvégezte az Mosonmagyaróvári Egyetem üzemmérnöki szakát is, ami megalapozta a szakmai szemléletet. A gazdaságot fokozatosan úgy építették fel, hogy azt a család egyedül is képes legyen működtetni.