2SF Program

Both Árpádék Csallóközben, Csilizpatason működő családi gazdaságát látogattuk meg. A hozzávetőleg 200 hektáros családi gazdaság, fő profilja a sárgarépa, kisebb részben más gyökérzöldségek és kiegészítő szántóföldi kultúrák. A vendéglátó, Árpád édesapjával, édesanyjával és a húgával, aki közgazdász, együtt irányítják a céget. Zöldséget 1991 óta termelnek, és elsősorban szlovákiai üzletláncoknak szállítanak be köztes partneren keresztül. Saját, kisméretű feldolgozóüzemük van, ahol a terményt mossák, válogatják, csomagolják. Éves szinten 1300–1700 tonna árut juttatnak a szlovákiai üzletláncokba, és több csatornában értékesítenek. Egyrészt rekeszes/ládás formában, másrészt 1–2–3 kilós zacskós kiszerelésekben.

A látogatás során egy juhtartással és juhtej feldolgozással foglalkozó családi gazdaság mindennapjaival ismerkedhettek meg a résztvevők. A fő téma a lacaune (lakon) fajta juhok tartása, nyírása, takarmányozása, fejése, valamint a tej feldolgozása és értékesítése volt. A gazdaságot két hölgy Lucia Luptáková és testvére vezetik, működtetik. A gazdaság Árva megyében, már a Tátrában van, Pokrývač településen, ami Dolny Kubin mellett található.

A farm tulajdonosa – Marian Glovaťák – a feleségével közös álomként beszél a gazdaságról. A helyszín kiválasztása tudatos volt: amikor kinézték, a terület egyszerű, gyönyörű zöld rét volt, épületek nélkül. Azért esett erre a parcellára a választás, mert nem esik környezetvédelmi védőzónába. Körülbelül egy kilométerre viszont már ott magasodik a Babia hora („a lányok hegye”). Ennek a környékén szigorú – elsőtől ötödik fokozatig terjedő – védettségi sávok vannak, a lengyel oldalon pedig nemzeti park. A Babia horaról a lengyelek szerint rendkívüli kilátás nyílik a síkságokra, más irányban pedig a Tátra látványa is feltárulhat. A gazdák ezért az építkezést olyan helyre kezdték, ahol jogilag és természetvédelmi szempontból egyáltalán lehetséges volt.

A látogatás egy szlovákiai szövetkezeti állattartó telepre vezetett. A házigazda Samuel Orčik, a cég állattenyésztője volt.  A látogatás során témaként előkerült a gazdaság mérete, földhasználata, munkaerő-helyzete, a tejelő szarvasmarha-állomány tartástechnológiája, takarmányozása, szaporodásbiológiája és a húsmarhatartás felé tett lépések, valamint az ehhez kapcsolódó beruházások és mindennapi működési megoldások.

Pónya Ferenc Alsószeliben él és gazdálkodik fiával, Pónya Gáborral. Családi vállalkozásuk ma mintegy 450 hektár szántón és ehhez kapcsolódó gyümölcsösön gazdálkodik. Ferenc 35 évvel ezelőtt, a rendszerváltás idején indította el a saját gazdaságot, amikor Szlovákiában először nyílt lehetőség magángazdálkodásra. Mezőgazdasági középiskolát végzett Dunaszerdahelyen, majd a mezőgazdaságban dolgozott. 1990 körül a családi örökségként meglévő 30 hektáros szántón elindította a vállalkozást. Később távoktatásban elvégezte az Mosonmagyaróvári Egyetem üzemmérnöki szakát is, ami megalapozta a szakmai szemléletet. A gazdaságot fokozatosan úgy építették fel, hogy azt a család egyedül is képes legyen működtetni.

A látogatás során a szlovákiai Királyréven működő Agrostaar KB Kft. nevű cég vezetői Szikura Ferenc és Kósa Balázs fogadták a csoportot. Szikura Ferenc aktív szlovákiai kamarai szereplő, a cég vezetője, Kósa Balázs fiatal ügyvezetőként, -már a fiatalítási folyamat részeként- irányítja a gazdaság napi működését.

Prezentáció ITT

A „Jövő Gazdái, a Gazdák Jövője” rendezvénysorozat részeként Szentesen tartott műhelykonferencián mutatta be Bakó Dániel helyi gazdálkodó a családi gazdaságukat. Az előadás középpontjában a családi vállalkozás két évtizedes fejlődési útja, valamint az a gazdálkodási modell áll, amely Szentes térségében a termálvíz komplex hasznosítására épül.

Prezentáció ITT

Az előadás a „valódi burgonyamag” (true potato seed, TPS) és a hibrid burgonya vetőmagról való szaporításának kialakulóban lévő, még nem kiforrott gyakorlatát mutatja be, egy hazai forgalmazó és termelői kör tapasztalatain keresztül.

Prezentáció ITT videó ITT

Az előadás a vízhiányhoz és a szélsőségesedő időjáráshoz kapcsolódó agrárkihívásokat helyezi fókuszba, és azt hangsúlyozza, hogy a környezeti változásokkal való küzdelem történelmileg is birodalmak sorsát befolyásolta, ezért ma is kiemelten fontos. A probléma nem kizárólag magyar jelenség: Európa egészében rossz a helyzet, a „zöld” területek aránya kicsi, a sárga és piros dominanciája a klasszikus növényi kultúráknál – különösen szántóföldön – arra utal, hogy a termelési módokon, a termesztési struktúrán és azon is változtatni kellhet, mit és hogyan termelünk. A helyzetet bonyolítja, hogy a szélsőséges időjárás nemcsak jelen van, hanem fokozódik. Ha sok csapadék esik, akkor „nagyon sok” esik. Emellett a fogyasztói trendek és „divatok” is alakítják az ágazatot, a borral kapcsolatos változások pedig különösen erős példaként jelennek meg.

Prezentáció ITT videó ITT

Az előadás kiindulópontja, hogy a gazdálkodókra egyre több, egymást erősítő kihívás nehezedik: a klímaváltozás okozta szélsőségek, a termelési kényszerek és az adminisztratív terhek egyszerre húzzák az ágazatot. Ezekre egyfajta válaszként az előadó egy olyan eljárást mutat be- FitoPedon – amely teljesen magyar találmány.