Kategóriák
Uncategorized

Áruházi beszállító kertészet Kulcsodon

A Csallóközben, Kulcsodon működő CARROT SK, s.r.o. gazdaságot látogattuk meg. A gazdaság üzemterületén korábban egyszerű szántóföld volt, vagyis nem egy privatizált szövetkezetből nőtt ki a mostani vállalkozás, hanem egy teljesen új, zöldmezős fejlesztés eredménye. A család immár a harmadik generációként viszi tovább a gazdaságot, az előző generáció építette fel annak alapjait, a legidősebb alapító pedig már a rendszerváltás után, hatvan év felett kezdett bele a gazdálkodásba. Mindez azért fontos, mert a most látható üzem és infrastruktúra nem egyszeri nagy beruházásból, hanem hosszú, fokozatos építkezésből született meg. A család számára a folyamatosság is kiemelt érték, hiszen a kis széken ülő gyerek már a negyedik generációt jelenti.

Kategóriák
Uncategorized

Bio tejgazdaság és bio napraforgó feldolgozás

A Csallóköz szívében, Búslakon működő, Bíró Pál és Nagy György családi tulajdonában álló, mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozást látogattuk meg, ahol Póda László megbízott igazgató fogadott minket. A cég szlovák neve, Skolské hospodárstvo Búslak magyarul leginkább Búslaki Tangazdaságként lehetne fordítani. A név történeti eredetű: a vállalat korábban szoros kapcsolatban állt a dunaszerdahelyi mezőgazdasági szakközépiskolával, ahonnan a diákok rendszeresen jártak ide gyakorlatra. Ez a kapcsolat ma is létezik, de már jóval kisebb intenzitással, mint húsz-huszonöt évvel ezelőtt. Jelenleg évente néhány alkalommal érkeznek tanulók gyakorlatra vagy üzemlátogatásra, tehát az iskola és a gazdaság közötti kapcsolat megmaradt, csak kevésbé hangsúlyos formában.

Kategóriák
Uncategorized

Mesterséges intelligencia megoldások a mezőgazdasági termelésben – Dr. Gaál Márta előadása

Prezentáció ITT

Az előadás a mesterséges intelligencia (MI) mezőgazdasági alkalmazhatóságát tekintette át, egy a konferencia előtt kiküldött előzetes kérdőív (47 válasz) tanulságaira támaszkodva. A válaszolók fele azt mondta, hogy nem használ semmilyen MI-alkalmazást, kb. 30% használ, 20% pedig bizonytalan. Az előadó szerint ez részben abból fakad, hogy a mesterséges intelligencia nem egyetlen technológia, hanem sokféle módszer és alkalmazás gyűjtőfogalma. Egy átlagembertől sem várható el, hogy pontosan tudja, mi tartozik bele, úgy félrevezető lenne mindent egyetlen címkével kezelni. A technológiai mélységek helyett, inkább azt emelte ki, hogy az MI-n belül a gépi tanulás a kulcsterület, ahol a rendszerek tanulnak. Ehhez pedig megfelelő mennyiségű és főleg megfelelő minőségű adat szükséges. Fontos üzenet, hogy a ChatGPT csak nagyon kis szelete a teljes MI-ökoszisztémának. A mostani felkapottsága azért erős, mert a nagy nyelvi modellek közel kerültek a hétköznapi felhasználókhoz, miközben gépi tanulási algoritmusok már az 1950-es évek végétől léteznek. A kérdőívben azok közül, akik használnak MI-t, valóban a ChatGPT a leggyakoribb, de mezőgazdasági oldalról nem érdemes kizárólag erre fókuszálni.

Kategóriák
Uncategorized

Az előkészítés alatt levő új klímatörvény és ami a gazdákat is érintő hatása lehet – Dr. Farkas István előadása

Prezentáció ITT

Filmfelvétel ITT

Az „Éghajlatváltozás kihívások és szabályozás” panel első előadásában Dr. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke azt a civil kezdeményezést mutatta be, amely új, átfogó magyar klímatörvény megalkotását sürgeti. Bevezetésként hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás már a mindennapokat alapjaiban befolyásolja, és a hazai károk egyre konkrétabban mérhetők. Példaként említette, hogy a Duna és a Tisza vízhozama mintegy 15%-kal csökkent, miközben a nyári kipárolgás a földekről a duplájára nőtt, vagyis az ország vízvesztése gyorsul. A rossz vízgazdálkodás és a klímaváltozás együtt oda vezetett, hogy a Tisza vízgyűjtőjén a felszín alatti talajvízből három és fél „balatonnyi” víz hiányzik. A kárstruktúra is átrendeződött: az árvízkárok jelentősége csökkent, az aszálykár értéke viszont már hússzorosa az árvízkárnak. Az aszályos évek gyakoribbá váltak: 2021 és 2024 között négy évből háromban az ország területének 70%-át érte aszály, miközben korábban tipikusan háromévente jelentkezett ilyen súlyú aszálykár. Ebből az az következik, hogy nem elég javítgatni, hanem strukturális válaszokra van szükség.

Kategóriák
Uncategorized

Konferencia február 25-én!

Őszintén és kötetlenül a gazdák jövőjéről. Agrár konferencia a holnapról, a holnaputánról. Részletes program ITT Jelentkezési lap ITT

Jelentkezési határidő: február 2. hétfő. A rendelkezésre álló helyek korlátozottak. A jelentkezés után külön értesítést küldenek a szervezők annak elfogadásáról.

Elsősorban gyakorló gazdálkodók, fiatal gazdák és agrár felsőoktatási hallgatók jelentkezését várjuk!

A rendezvény ingyenes. A jelentkezés megerősítéseként jelképes, 2.000,- Ft regisztrációs díjat kell, külön kérésre, megfizetni. A regisztrációs díj megfizetése a részvétel feltétele!

További információ:  AGRYA Országos Iroda, telefon (munkaidőben) 0613200429, e-mail agrya@agrya.hu