2SF Program

Előadás prezentáció ITT

Az előadó kiindulópontként az EU élelmiszergazdasági külkereskedelmi teljesítményét mutatja be 2019-től (utolsó Covid előtti békeév) a 2024. és 2025. évi (1–10. havi) adatokig, nagyságrendi értékelés céljából. E szerint az EU külkereskedelmi egyenlege összességében fényesen alakul, ám az igazán érdekes nem önmagában a többlet. Az érdekes az, hogy a kereskedelmi megállapodások (szabadkereskedelmi egyezmények) keretében bonyolított élelmiszergazdasági export és import arányai mellett a mérleg százalékos részaránya lényegesen magasabb, mint magának az exportnak és importnak a részaránya. Ezt úgy értelmezi, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások alatti élelmiszergazdasági külkereskedelem kifejezetten előnyös az EU számára. A termékszerkezet részleteibe nem merül mélyen, de jelzi: jelenleg közel 40 megállapodás létezik, nagyjából 80 partnerországot lefedve.

Both Árpádék Csallóközben, Csilizpatason működő családi gazdaságát látogattuk meg. A hozzávetőleg 200 hektáros családi gazdaság, fő profilja a sárgarépa, kisebb részben más gyökérzöldségek és kiegészítő szántóföldi kultúrák. A vendéglátó, Árpád édesapjával, édesanyjával és a húgával, aki közgazdász, együtt irányítják a céget. Zöldséget 1991 óta termelnek, és elsősorban szlovákiai üzletláncoknak szállítanak be köztes partneren keresztül. Saját, kisméretű feldolgozóüzemük van, ahol a terményt mossák, válogatják, csomagolják. Éves szinten 1300–1700 tonna árut juttatnak a szlovákiai üzletláncokba, és több csatornában értékesítenek. Egyrészt rekeszes/ládás formában, másrészt 1–2–3 kilós zacskós kiszerelésekben.

A látogatás során egy juhtartással és juhtej feldolgozással foglalkozó családi gazdaság mindennapjaival ismerkedhettek meg a résztvevők. A fő téma a lacaune (lakon) fajta juhok tartása, nyírása, takarmányozása, fejése, valamint a tej feldolgozása és értékesítése volt. A gazdaságot két hölgy Lucia Luptáková és testvére vezetik, működtetik. A gazdaság Árva megyében, már a Tátrában van, Pokrývač településen, ami Dolny Kubin mellett található.

A farm tulajdonosa – Marian Glovaťák – a feleségével közös álomként beszél a gazdaságról. A helyszín kiválasztása tudatos volt: amikor kinézték, a terület egyszerű, gyönyörű zöld rét volt, épületek nélkül. Azért esett erre a parcellára a választás, mert nem esik környezetvédelmi védőzónába. Körülbelül egy kilométerre viszont már ott magasodik a Babia hora („a lányok hegye”). Ennek a környékén szigorú – elsőtől ötödik fokozatig terjedő – védettségi sávok vannak, a lengyel oldalon pedig nemzeti park. A Babia horaról a lengyelek szerint rendkívüli kilátás nyílik a síkságokra, más irányban pedig a Tátra látványa is feltárulhat. A gazdák ezért az építkezést olyan helyre kezdték, ahol jogilag és természetvédelmi szempontból egyáltalán lehetséges volt.