Az előadás a vízhiányhoz és a szélsőségesedő időjáráshoz kapcsolódó agrárkihívásokat helyezi fókuszba, és azt hangsúlyozza, hogy a környezeti változásokkal való küzdelem történelmileg is birodalmak sorsát befolyásolta, ezért ma is kiemelten fontos. A probléma nem kizárólag magyar jelenség: Európa egészében rossz a helyzet, a „zöld” területek aránya kicsi, a sárga és piros dominanciája a klasszikus növényi kultúráknál – különösen szántóföldön – arra utal, hogy a termelési módokon, a termesztési struktúrán és azon is változtatni kellhet, mit és hogyan termelünk. A helyzetet bonyolítja, hogy a szélsőséges időjárás nemcsak jelen van, hanem fokozódik. Ha sok csapadék esik, akkor „nagyon sok” esik. Emellett a fogyasztói trendek és „divatok” is alakítják az ágazatot, a borral kapcsolatos változások pedig különösen erős példaként jelennek meg.
Az előadó által képviselt Ai.R néven futó cégcsoport három fő területre épít: szuperfood, agrárdigitalizáció és a zászlóshajóként említett ReBuSch, amely nanotechnológiákon alapuló agrárium.
A fejlesztési útjuk egyik fontos állomása az EIT Food keretében végzett spanyolországi tesztelés, amelyet azért tartanak különösen tanulságosnak, mert a spanyol valóság szerintük „két hét múlva” a magyar valóságban is megjelenik, így a kint szerzett tapasztalatok gyorsan hazahozhatók. A 2023-as és 2024-es spanyolországi szereplések annyira sikeresek voltak, hogy 2024 végén az Európai Unió egy madridi rendezvényre hat, bemutatásra érdemes európai technológiát választott ki, és ezek közül a cégcsoport egyet képviselt. Magyarországon is több helyen igyekeztek kommunikálni, hogyan látják az agráriumot és milyen megoldást kínálnak. Léteznek olyan nanotechnológiás megoldások, amelyekkel a problémák „nagyon jelentős részét” kezelni lehet.
A piac igényli a transzparens és a hiteles kommunikációt. A Z-generációt a fogyasztói térben olyan szokásokat hozott be, amelyek miatt a tíz éve működő kommunikációs és piaci módszerek ma már nem elégségesek. A szermaradvány-terhelt növények elfogadása szigorúbb irányba tolódott. Nehéz eldönteni, hogy ez jó vagy rossz, de a piac ezt kívánja, tehát reagálni kell.
A borágazat a látványos, piaci átrendeződés egy példája az előadó szerint. Az alkoholos termékek eladhatósága egyik évről a másikra akár 10–15%-kal is visszaeshet, ami szerinte „az agrárium nokiája”, vagyis egy drámai, szerkezeti változás jele. Ugyanakkor lehet megoldás: a spanyol mentridai régió bioborászai nemzetközi versenyeken jól szerepelnek, nincs értékesítési gondjuk, a „nem versenyeztetett” borok 15–25 euró körüli áron mennek, a versenyeztetettek pedig 80–100 euró körül. Egy spanyol egy olivatermelő teljesen biológiai gazdálkodásra állt át: az első 1–2 évben 20%-os visszaesése volt, de később többet termelt, elismertséget szerzett, Nyugat-Európában ismertté vált, és a termékei értékesítése nem probléma. A példák üzenete az, hogy jó stratégiával és irányváltással komoly versenypiacon is előny szerezhető.
Sok mai zöldség és gyümölcs „beltartalmi értékét tekintve nulla”, és a paradicsom példája szemlélteti, hogy a szabványok alapján akár egy „rózsaszínre fújt teniszlabda” is paradicsomként kerülhet forgalomba. Ezzel szemben a „klasszikus, ízes” paradicsomokra Spanyolországban erős piaci reakció jelent meg. Az ilyen termékek ára a helyi piacon az átlagos paradicsom duplája is lehet, a kilónként említett 12 eurós ár extrém magasnak számít, mégis működik, és nagy kereslet áll mögötte. A példában szereplő cég eredetileg 800 ezer kilogrammos célt tűzött ki, majd 18–20 milliós volumenig jutott, és évi 20–40%-os növekedést szeretne elérni a kereslet miatt. Érdemes „ellopni az ötletet”: vannak olyan utak, amelyek prémium minőséggel és megfelelő piaci pozicionálással sikeresek.
A cég technológiai megoldása ReBuSch technológia. A ReBuSchnak olyan megoldás, amely nagyüzemben is működik, ráadásul költséghatékony, amit a magyar fejlesztési környezet is kikényszerít. A technológia négy pilléren nyugszik: talaj, öntözés, növénytáplálás, valamint adat/digitalizáció. Az öntözés itt nem pusztán vízkijuttatásként jelenik meg, hanem a növény fejlődéséhez és tápanyagellátásához szervesen kapcsolt eszközként. Az adatalapúság szükségességét az indokolja, hogy a feltételek gyorsan változnak, a megérzésekre támaszkodó döntések egyre kevésbé elegendőek. Spanyolországi tapasztalat, hogy a spanyol gazdák több mint 60%-a már használ digitális komponenseket és adatelemzést; talajmintát vesznek akár évente többször, egyetemi laborban elemeztetik, és ez alapján alakítanak ki inputanyag-stratégiát. Másik példa a műholdas adatelemzés. Van olyan spanyol szereplő 17 millió hektáron nyújt digitális szolgáltatást, ami „több Magyarország”, tehát ezzel is versenyezni kell. Az ellátási láncokban is egyre inkább elvárt az adatalapúság, a blokklánc és a részletes nyilvántartások.
A ReBuSch technológiát „építőkockaszerűen” állították össze, hogy mindenki azt vegye igénybe, amire valóban szüksége van: például kókuszroston termelő gazdának nem akarnak talajjavítást eladni. Több szintje van a technológiának, ahol már látványos, pénzben is mérhető eredmények érhetők el, amelyekből a továbblépés finanszírozható. A cél a növényi stressz csökkentése, célzott táplálás, a genetikai potenciál jobb kihasználása. Ez benne van a növényben, csak eddig nem találták meg a „közös nyelvet”.
A hatásokat több példán keresztül lehet megérteni. Egy búzatesztnél azonos mag, azonos víz és azonos idő mellett nagy biomassza-különbséget mutat. A túl sok csapadék problémára dinnyerepedés jó példa, amelyet 70–80%-ban képesek „megfogni”, és ez már piaci tényező.
A megoldás nem pusztán szenzorokkal és algoritmusokkal próbálja kitalálni, mikor szomjazik a növény, hanem olyan biológiai szintig avatkozik be, ahol maga a növény viselkedése megváltozik (például a növény „ott hagyja a vizet”, nem akarja felvenni). Szerbiai példaként deficites öntözési tesztet ír le sárgarépával: a szokásos vízmennyiség kb. 50%-ával is láthatóan jobb eredményt értek el a ReBuSch öntözési technikával a Rewater rendszeren keresztül.
A technológia része a Rewater rendszer, amelynek van olyan változata, amit kifejezetten csak öntözésre kínálnak Green Wave néven, illetve integráltan, a teljes ReBuSch keretében Rewaterként. A modulok önállóan is piacképesek, de együtt még erősebb hatásuk van („1+1 nem 2, hanem 3”), amelynek biológiai és fiziológiai magyarázata van.
Kiemelt termékük az E16, amelyet speciális nanolipides kapszula: több növény (elsősorban gyógynövények) kivonatát zárják bele, és a növényre juttatják ki többféle módon (öntözővízzel, permetezővel, drónnal). A levélről 33-szor jobban szívódik fel, és izotópos vizsgálattal igazolták, hogy eljut a növény minden részébe, akár a gyökérig is, még fásszárú kultúráknál is. A formulázás miatt 20 gramm (egy kis üveg) elég egy hektárra; szántóföldi kultúrákra évente két kijuttatást, kertészeti fásszárúakra hármat javasolnak. Pénzügyi példa is bemutatásra kerül. Egy hektár paradicsomnál nagyjából 200 kg értékesítési árának megfelelő a költség, miközben több ezer kilogramm a plusztermés, és általános állításként legalább 20%-os a többlet. A fejlesztési irányt kiterjesztenék más problémákra is: laborban és kisparcellán már bizonyított fuzárium elleni szer engedélyeztetését készítik elő, és baktérium- illetve vírusellenes megoldások is fejlesztés alatt állnak.
A digitális komponens a rendszerben kulcselemként jelenik meg. A talajszenzor-fejlesztés során az volt a probléma, hogy a piacon nem találtak olyan szenzort, amely MI-hez elegendő adatsűrűséget adna, ezért olyan szintre jutottak, hogy két és fél percenként képesek adatot kinyerni, amit már „szeret” a mesterséges intelligencia, és erre predikciók építhetők. Ugyanakkor bármilyen adatforrás integrálható. A rendszer személyre szabott, mert más problémája van a paradicsomnak és a búzának, és időben is eltérően fejlődik. Konkrét gyakorlati példák: silók figyelése, riasztási protokollok, logisztikai lánc, valamint adminisztratív megfelelések kezelése (ESG, EUDR). A cél a dokumentációs teher csökkentése: például egy szer vonalkódjának leolvasásával automatikusan rögzíthető és továbbítható a nyilvántartások felé, mert a „szoftverrobotok” képesek adatokat egyik rendszerből a másikba átvinni.
Több terepi tesztje is volt a technológiának. 2022-ben a Homokhátságon, Kiskőrös mellett, egy hivatalosan félsivatagként besorolt dióst kezeltek. Ez az ültetvény működött jól, zöld maradt, nem volt termésproblémája, sőt a dióburokfúról is tudtak fogni egyet az egyik szerükkel.
A talajjal is foglalkoznak. Injektáló eszközökkel 60–90 cm mélyre humuszos-bakteriális közeget juttattak le, és más termékeket is alkalmaznak. A gazdát az is pozitívan érintette, hogy hektáronként olcsóbb lett a művelési költség. Spanyol szőlészeti tesztnél levélégetés és fürtsérülés különbsége látszott. A kezelt területen egészségesebb levélzetet, sértetlen fürtöket és megfelelő beltartalmi értékeket tapasztaltak még extrém meleg régióban is, és a borászatban sem jelentkeztek szélsőséges cukorproblémák. Magyar példa a Szent György-hegyről, ahol a kontroll és a kezelt állapot között látványos különbséget jelez. Ráadásul aranyszínű sárgaság térségi problémájában 2025-ben „megállt a tendencia”, év elején még néhány tőkét kivágtak, azóta nincs káruk. Ezt egy felépített védekezési rendszer okozza, amely a terjesztő kabócák ellen irányul. Emellett a technológia a szőlő szag- és ízprofilját is megváltoztatja, így kevésbé válik „kívánatossá” a kártevők számára; hasonló „kamuflázs” elvhez a dióburokfúró légy esetén is.
Több dísznövényes és kertészeti példa is van a technológia használatára. Pilisborosjenőn levendulamezőn és ugyanazon parcellában azonos fajtával végeztek összehasonlítást, ahol a növény fejlődése és kinézete megváltozott. Bazsarózsánál azonos kor mellett az egyik állomány már virágzik, a másik még nem, és ezzel a szezon két hétről négy hétre nyújtható, ami piaci előnyt ad, mert a gazda két héttel korábban piacra léphet. Ezen túl magyarországi teszt volt a pisztáciában és gránátalmában. Szentesi paprika vizsgálatnál több mint 30%-os hozamnövekedés volt tapasztalható, és az, hogy a hiánybetegségek szinte eltűntek. Ez a nanoformulázás jobb szétterjedésével és hasznosulásával magyarázható. További „kellemes plusz hatásként” a jobb eltarthatóság. A paprika több mint egy hétig a napon állt minimális ráncosodással, ez idő alatt más paprika tönkrement volna.
Az öntözési rendszer kiegészítő előnye a Rewater fejegység által létrehozott nanobuborékok, amelyek a biofilmet bontják, így az öntözőrendszerek karbantartási igénye csökken, sőt megfelelő bekötéssel tartályokban is gátolható a biofilm-képződés.
Összefoglalva, a technológia a tápanyaghasznosulást és a növényen belüli egyenletes szétterjedést segíti. Ki kell emelni, hogy EU-s nomenklatúra szerint az E16 nem bakteriális biostimuláns, és egy speciális hideg-extrakciós eljárással készül, szigorúan növényi (elsősorban gyógynövény) alapanyagból, hogy a kritikus alkotóelemeket se alkohol, se magas hő ne roncsolja. A kijuttatás kapcsán tipikusan 400 liter vízben javasolt elkeverni hektáronként, de létezik drónos formula is, amely a DJI 30-as permetező drón 30 literébe keverve hektárra elegendő. Ezen túl a NÉBIH által ökológiai gazdálkodásban engedélyezett a termék. A talajmikrobiológiára az E16-nak nincs közvetlen hatása, viszont a Rewater nanobuborékjai a talajban segítik a tápanyag-gazdálkodást, mert a talajban felhalmozódott elemeket a növény számára hozzáférhetőbbé teszik, ami csökkentheti az inputanyag-igényt. Két-három év alatt talajbiológiai folyamatok erősödhetnek, a szárbontás és humuszképződés is beindulhat.
A 2025. november 12-én Kónyban, a projekthez kapcsolódó eseményen elhangzott előadás írott formájának elkészítésében a Red Rabbit informatikai megoldását használtuk.