Előadás prezentáció ITT videó ITT
Az előadás a FitoWise innovációs projektet, valamint az EU-s agrár- és élelmiszeripari innovációk, pályázatok jelenlegi irányait és lehetőségeit mutatja be.
Néhány gondolat az előadót cégéről A Campden BRI Magyarország alapvetően élelmiszeripari és élelmiszerbiztonsági területen dolgozik. Korábban hűtőipari vállalatok kutatóintézeteként működött, később az angol anyavállalattól örökölte a Campden BRI, amely világszinten is neves élelmiszeripari kutatóintézet. A cég technológiai fejlesztéssel, élelmiszerbiztonsággal, auditokkal foglalkozik. Az ellátási lánc mentén ma már a mezőgazdaságba is aktívan belépett, több uniós projektben vesz részt. Elsősorban EU-s pályázatokból dolgozik, mivel budapesti cégként a hazai forrásokra hátrányosabb helyzetből pályázik. A Campden BRI látja el az EIT Food magyarországi képviseletét, stratégiai partnere is a szervezetnek. Így bizonyos mértékig részt tud venni a támogatási irányok alakításában, és igyekszik a magyar vállalatok érdekeit képviselni. Az EIT Food több projektjük finanszírozója volt, köztük a FitoWise nevű pályázaté is.
A FitoWise projekt központi szereplője Bakó Dániel, egy szentesi paprikatermelő, akinek a gazdasága és gyakorlati szaktudása köré épült a konzorcium. A projektben négy partner dolgozik együtt egy hardver–szoftver rendszer fejlesztésén, amely intenzív üvegházi zöldségtermesztésben használható. A rendszer különböző környezeti adatokat gyűjt (fény, hőmérséklet, páratartalom, öntözés, tápoldat stb.). Ehhez kapcsolódik egy AI-alapú képelemző modul. Okostelefonos/webes alkalmazással készített fénykép alapján a hajtáscsúcs vizsgálatával egy mesterséges intelligencia modell megállapítja, hogy a növény vegetatív vagy generatív irányba tolódott el, egy -3 és +3 közötti skálán. Ez segíti a gazdálkodót a termesztéstechnológia finomhangolásában, a hozam pontosabb becslésében és a szezon elnyújtásában. A szakmai rész, így a modell feltanítása is nagyrészt Bakó Dániel tudására épül.
A projekt 18 hónapos futamidejű, 70%-os támogatási intenzitású EIT Food pályázat keretében valósul meg.
A fejlesztés lényege IoT-eszközök (például precíziós mérleg) és AI-alapú képelemzés integrálása egy egységes rendszerbe. A felhasználó a telefon kezdőképernyőjére kihelyezhető “widgetekkel” valós időben látja a kulcsadatokat, riasztásokat kaphat, és egy helyen követheti a gazdálkodás adatait. A cél a kockázatcsökkentés – különösen a regeneratív mezőgazdaság, a vízhiány és a vízgazdálkodási kockázatok terén. Bakó Dániel talajmentes termesztést folytat, termálvízzel fűtött üvegházzal, nagyon pontos tápoldatozással, napfény- és öntözésszabályozással, 11 hónapos szedési szezonra törekedve. A rengeteg adat miatt vált szükségessé egy integrált rendszer, amely a környezeti mérések mellett a növények állapotát rögzítő fotókat is tárolja, így akár 10 évre visszamenőleg is visszakereshetők a növekedési és stressztrendek. Ez lehetővé teszi az adatalapú öntözési tervezést és a korai beavatkozást, amikor a vegetatív–generatív egyensúly eltolódása már jelzi a potenciális terméskiesést.
A projekt hat munkacsomagra tagolódik: menedzsment és kommunikáció; hardver–szoftver fejlesztés; adatgyűjtés és algoritmusfejlesztés; life cycle analysis (környezeti lábnyom vizsgálata); valamint pilot szakasz, ahol a megoldást valós környezetben tesztelik és finomítják, illetve kidolgozzák a piacra viteli stratégiát.
Az EU-s pályázatokban kötelező a nemzetközi konzorcium, többnyire akadémiai partner (egyetem vagy kutatóintézet) bevonásával; a FitoWise esetében például az Athéni Mezőgazdasági Egyetem végzi az LCA-t és demonstrációs üvegházakkal is rendelkezik. A brüsszeli finanszírozó szervezetek egyre inkább kvázi kockázati tőke-befektetőként lépnek fel, visszafizetési kötelezettséggel, ami ellentmondásban állhat a kötelező, de drága környezeti elemzésekkel.
Az alkalmazás felhasználói felülete egyszerű: böngészőből, mobilról bármilyen letöltés nélkül elérhető, a képek nem a telefon tárhelyét foglalják, hanem szerveren tárolódnak. A rendszer több mint 2000 fotó alapján képes megbízhatóan dolgozni, jelenleg paprikára van kidolgozva, a következő lépés a paradicsom bevonása. Ehhez a gazdák aktív részvétele elengedhetetlen: nélkülük nem gyűlik össze elegendő és szakmailag értékelt adat. Távoli megfigyelésre, valós idejű ellenőrzésre, hosszú távú nyomonkövetésre és a stressztünetek korai felismerésére ad lehetőséget. Az adatokat a felhasználónak nem kell saját maga tárolnia, a rendszer akár 10 évig is visszakereshetően megőrzi őket.
A pályázati finanszírozás 70%-os intenzitású, 30% önerővel, de ez utófinanszírozásként, elszámolt költségekre jár; gépbeszerzésre az ilyen innovációs pályázatok általában nem adnak forrást, viszont személyi költségre, alvállalkozókra, utazásra és általános költségekre igen. A fejlesztéshez további gazdákat keresnek, akik fotózással és – igény esetén – a CISZ-kontrol által biztosított hardveres rendszer használatával segítik az adatgyűjtést.
Az előadás második része az EU agrár- és élelmiszeripari stratégiáinak, finanszírozási irányainak és kihívásainak összefoglalása egy brüsszeli tapasztalatokkal alátámasztott nézőpontból.
Négy fő kihívást azonosítanak jelenleg: a világ szintjén növekvő népességet; a klímaváltozást; a környezeti terhelést; valamint az európai vállalatok globális versenyképességét.
Ezekre válaszul több irányt jelöltek ki: novel food (új élelmiszerek, például rovarfehérje, tenyésztett hús, precíziós fermentációval előállított termékek); oktatás és társadalmi elfogadás (Erasmus, Horizon, governance programok keretében); fehérje-diverzifikáció (állati, növényi és mesterséges fehérjeforrások, fehérjenövények termesztése, high protein termékek fejlesztése); agroökonómiai partnerségek (public–private együttműködések, kísérleti gazdaságok); biotechnológia (inputanyag-függőség csökkentése, helyben előállítható megoldások, BioEast partnerség); energetika (biomassza-alapú gazdaság, agrivoltaikus rendszerek, energetikai közösségek); valamint a startup- és VC-finanszírozás erősítése.
A novel food területén jelentős a szabályozási bizonytalanság és a piaci validáció kérdése. Nem ismert, hogy ipari mennyiségben milyen környezeti terheléssel járnak ezek a technológiák, és az sem, mennyire illeszkednek az étkezési trendekhez, bizalmi kérdésekhez.
Az oktatás és társadalmi elfogadás célja, hogy az új technológiákat és eljárásokat – például a novel foodot vagy a fehérje-diverzifikációt – a társadalom megismerje és potenciálisan elfogadja, és hogy a gyakorlati tapasztalattal rendelkező szereplők bevonásával valódi tudás épüljön fel.
A fehérjenövények és a kapcsolódó termékfejlesztés (például borsófehérje alapú új termékek) a következő 10 évben kiemelt támogatási terület lesz.
Az agroökonómiai partnerségekben és biotechnológiai projektekben nagy hangsúlyt kap az adatgyűjtés, a közös EU-s mezőgazdasági adattár bővítése, a kísérleti helyek létrehozása és az, hogy a kutatás eredménye akkor is értékes, ha az bizonyítja: egy megoldás nem működik.
A biotechnológiai fejlesztések teljes TRL skálán támogathatók, céljuk az EU külső függőségének csökkentése és a globális versenyben való előrelépése.
Az energetikai irányokban biomassza, energianövények és napenergia-megoldások várhatók, a nemzeti energia- és klímatervvel összehangolva.
Az EIT Food finanszírozási logikája átalakul: a korábbi vissza nem térítendő, 70%-os támogatások helyett egyre erősebb a visszafizetési kötelezettséggel, profitarányos visszatérítéssel dolgozó modell, amely a pénzügyi fenntarthatóságot célozza, de egyben csökkentheti a valódi, kockázatos innovációkra való hajlandóságot. A pályázatírásnál kulcsfontosságú a gazdasági megtérülés modellezése, a teljes ellátási lánc és a többszereplős megközelítés (inputbeszállító–gazda–feldolgozó–értékesítő együttműködése). Fontos, hogy a projekt illeszkedjen az EU-stratégiákban nevesített tematikus irányokhoz. A nemzetközi kapcsolatrendszer és konzorciumi jelenlét elengedhetetlen. A magyar szereplőket gyakran kelet-európai partnerként hívnak be meglévő hálózatokba. A Campden BRI vállalja, hogy ilyen lehetőségeket megosztja és megnyitja más, innovációban gondolkodó gazdálkodók számára.
A 2025. november 12-én Kónyban, a projekthez kapcsolódó eseményen elhangzott előadás írott formájának elkészítésében a Red Rabbit informatikai megoldását használtuk.